Devizahitelesek, figyelem! Most dőlhet el: akár az egész szerződésed érvénytelen lehet

Ha valaha devizában, például svájci frankban vettél fel hitelt vagy lízinget, akkor most készítsd elő a kávéd – ugyanis olyan ítélet érkezett az Court of Justice of the European Union-tól (EUB), ami jogilag alaposan felkavarhatja a hazai devizahiteles ügyeket.
És nem, nem csak „talán” — hanem olyan jogi lehetőség, amire eddig kevesen számítottak.

Egy 2007-es svájci frank alapú lízingszerződés ügyében az EUB azt mondta ki, hogy ha az adós nem kapott megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázatról, és az árfolyam-veszteség terhét a bank áthárította az ügyfélre, akkor a szerződés nem állhat helyre „csak úgy” egy részkorrekcióval — hanem akár teljesen érvénytelen lehet.
Magyarul: olyan mintha a szerződés nem is jött volna létre, és az adós csak azt a pénzt tartozik visszaadni, amit ténylegesen felvett.

Számok, tények:

A cikkek szerint a deviza­hitelek idején az üzleti-lakossági lakáshitelek között volt olyan időszak, amikor 62 %-a a forint alapú hitelek helyett devizában futott.

Az árfolyam­veszteségek és kockázatok miatt a nem-teljesítő hitelek aránya (NPL) a devizás konstrukciók esetén akár 25 %-ra is rúghatott.

Az ítélet: az EUB döntése a „C-630/23” ügyben született (ez a 2007-es lízingügy kapcsán) és Magyarországnak is komoly felülvizsgálati kényszert jelent.

Mit jelent ez neked?

Ha devizás szerződésed van (vagy volt), különösen ha:

  • az árfolyamkockázatról nem kaptál tiszta, érthető tájékoztatást,

  • vagy a szerződésben az szerepelt, hogy „minden árfolyamhátrány a Te kockázatod” úgy, hogy ezt nem külön-eljárásban tárgyaltad meg,

akkor lehetőséged van arra, hogy a szerződés érvénytelenségét kezdeményezd.
Például: képzeld el, hogy 10 évig fizetted a törlesztőt, de közben a forint gyengült, így a svájci frankban denominált törlesztődésed egyre nőtt — most az ítélet alapján az lehet, hogy csak azt kell visszafizetned, amit kaptál, a fölösleges „árfolyam-ráhárításokat” a banknak kell viselnie.

Okos tippek:

  1. Kérd el a szerződésed másolatát (ha még megvan) és nézd meg: szerepel-e benne olyan kitétel, hogy „árfolyamkockázat a kölcsönvevő felelőssége”.
  2. Ellenőrizd, kaptál-e külön írásos tájékoztatót az árfolyamváltozás lehetőségéről, hatásáról és arról, hogy milyen mértékben számíthat számodra hátrány.
  3. Ha már perült ügyed van, de korábban elvesztetted – ne temesd el az ügyet: az EUB-ítélet nyomán akár újraindítható lehet a per vagy igény lehet kártérítésre is
  4. Konzultálj olyan ügyvéddel, aki devizás-lízinges és hiteles konstrukciókkal foglalkozik — nem baj, ha közben a bank is nyugtat- „ne izgulj, nem érint téged” – jó ha tudod a jogi helyzetet.

Összegzés

Ez az ítélet nem apró rezdülés — legalábbis jogi fényben egy nagy hullám lehet a devizahiteles-perek piacán. Ha devizás hitel volt a kezedben, most érdemes legalább átvizsgálni a szerződésedet, mert lehet, hogy kifizetted a bank „árfolyam-profitját” helyettük.
Ne hagyd, hogy a múlt „devizás kockázata” örök teher legyen – nézz utána, mert lehet, hogy vissza lehet kapni, vagy legalább tisztázni, mi jár.